Kritikus gondolkodás 101: A sikered a füled között van
A kritikus gondolkodás képessége elengedhetetlen a sikerhez - bármilyen sikerhez. A sikeres egyének gondolkodók és gondolkodókkal veszik körül magukat.
Fontolja meg Warren Buffettet. Minden idők legsikeresebb befektetőjeként ismerik, és saját becslése szerint karrierjének 80 százalékát olvasással töltötte. És ami annyira sikeres, hogy nem hajlandó passzív befogadó lenni annak, amit olvas. Ehelyett ütemezi az időt a kapott információk értékelésére, hogy kialakítsa saját belátásait. Ez kontraproduktívnak hangozhat.
Megtanítottak többet dolgozni, kevesebbet aludni, és túlzott mértékben összpontosítani azokra a dolgokra, amelyek közvetlenül kapcsolódnak céljainkhoz. Produktívnak hívjuk. Buffett és a hozzá hasonló emberek eredményesebbnek találják a gondolkodást, az olvasást és a gondolkodást, mint a találkozók és a „munka”. Aktívan folytatja a tudást.
A kritikus gondolkodás képessége létfontosságú a sikeréhez.
A kritikus gondolkodás magában foglalja az információ önálló feldolgozását, valamint az egyértelmű, logikus és reflektív gondolkodást. Ez az a képesség, hogy racionálisan gondolkodjunk, és megértsük és kapcsolatot teremtsünk az ötletek között. Lényegében a kritikus gondolkodás a képesség ok . Arról van szó, hogy aktív tanuló legyen, nem pedig passzív információ-befogadó.
5 oka annak, hogy az erős kritikus gondolkodási képességekkel rendelkező embereknek nagyobb a sikerük
1. Mindig megkérdőjelezik a status quót.
A status quo a jelenlegi helyzet. Ez a szokás. Így csinálják a dolgokat. Tudja, hogy megtalálta, amikor meghallja a „Mindig így tettünk” kifejezést. A kritikus gondolkodók olyan kérdéseket tesznek fel, mint például: 'Miért csináljuk így?' - Hogyan tehetnénk jobbá? - Milyen egyéb lehetőségeink vannak?
2. A problémákat kisebb részekre bontják, és meglátják a finom kapcsolatokat közöttük.
Szeretik kipróbálni a határokat. Bontják a kérdéseket, majd megtalálják a módját azok szisztematikus megoldására. A probléma egyes részeit megvizsgálva képesek olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek dominó vagy lépcsőzetes hatást keltenek. Megoldanak egy kérdést, amely egy másik kérdést érint, és képesek mindkettőt egyszerre megoldani.
3. Érzékenyek a logikájuk hézagaira.
A kritikus gondolkodók könyörtelenül megkérdőjelezik az ötleteket és feltételezéseket, nem pedig névértékben fogadják el őket. Mindig arra fognak törekedni, hogy az ötletek, érvek és következtetések reprezentálják-e a teljes képet. Nem támaszkodnak erősen az intuícióra és az ösztönre. Tesztelik, bizonyítják és cáfolják sejtéseiket.
Mindannyian esendők vagyunk. A kritikus gondolkodók megértik ezt, és aktívan dolgoznak a saját logikájuk hibáinak felkutatásán. A kritikus gondolkodás képessége az aktuális lelkiállapotától függ. A gondolkodók azon dolgoznak, hogy fenntartsák az objektivitást, a problémát minden lehetséges szögből szemléljék, és mások logikájában és érvelésében jártas szakemberek segítségét kérik.
4. Szisztematikus tervvel kezelik a problémákat.
A rendszert a folyamatok egyszerűsítésére és egyszerűsítésére tervezték. Javítja a hatékonyságot és hatékonyabbá teszi az erőfeszítéseket. A legtöbb kritikus gondolkodó felülről lefelé irányuló megközelítést alkalmaz a problémamegoldásban. Szisztematikus erőfeszítéseket tesznek. Időt szánnak a kihívást jelentő kérdések kivizsgálására és ötletgyűjtő megoldásokra is. Terv nélkül nem oldanak meg egy problémát.
5. A tudományos módszert alkalmazzák a problémamegoldásra.
A kritikus gondolkodók általában nagyon módszeresek. Ugyanúgy közelítenek egy problémához, ahogyan a tudós, majd a tudományos módszer fázisain haladva kísérleteket hajt végre hipotéziseinek bizonyítására és megcáfolására. Minden kísérlet betekintést nyújt a problémába, és bebizonyítja vagy megszünteti egy ötletet vagy megoldást.
3 lépés a kritikus gondolkodási képességek fejlesztéséhez
A kritikus gondolkodás képességkészlet, vagyis megtanulható. A kritikus gondolkodás megtanulása gyakran magában foglalja egyes folyamataink módosítását ahelyett, hogy csupán megpróbálnánk beállítani gondolkodásmódunkat. Ha bizonyos módon cselekszel, a gondolkodásod egy bizonyos mintát követ. Elkezdi kialakítani azt a szokását, hogy gyakorlatilag, majd kritikusan gondolkodjon. Ennek a készségnek a fejlesztése szándékos gyakorlást és kitartást igényel.
Íme három lépés a kezdéshez:
1. Ismerd fel gondolkodásod elfogultságát.
Gyakori az elfogultság. Mindannyiunknak megvannak. Elfogultságunk azonban tévedésekhez vezet a gondolkodási folyamatainkban és rabolja el objektivitásunkat. A leggyakoribb és káros elfogultság a megerősítési elfogultság - hajlamunk arra, hogy lássuk, amit látni akarunk. Hajlamosak vagyunk információkat keresni, értelmezni, támogatni és felidézni oly módon, amely megerősíti a már meglévő meggyőződésünket vagy hipotéziseinket.
A megerősítési elfogultság orvoslásához szakértők3javasoljuk, hogy az információ elárasztása nem a válasz. Minden arról szól, hogy miként szűri meg a rendelkezésére álló információkat. Ha nem szelektíven szűri az információkat, elveszíti objektivitását, amely a logikus gondolkodás lényege. Ez a sajátos előítélet leginkább érzelmi töltettel járó helyzetekben és akkor fordul elő, amikor vesztenivalója van. Akkor is megjelenik, amikor a vágyálom van jelen.
Például a kosárlabda szezon közepén a hazai város csapatának rekordja 500 alatt van, és hét meccsen veszített. A sztárjátékos nemrég ment el egy szakadt ACL-től, és a barátod azt mondja neked: 'Szívből tudom, hogy a hazai csapatunk megnyeri az NBA bajnokságot.'
Ez az állítás figyelmen kívül hagyja a tényeket - vagy legalábbis nem veszi figyelembe -, és a következő alapján jósol érzés .
Íme néhány módszer a megerősítési elfogultság leküzdésére:
- Ha felismeri az elfogultságot, ne hagyja azonnal a kezdeti hipotézist. Lehet, hogy teljesen vagy akár részben is helyes. Tesztelje elméletét.
- Maradj nyitott. Dolgozzon azon, hogy megpróbáljon alternatívákat kitalálni, függetlenül attól, hogy milyen messzire vezettek. Tesztelje minden ötletét.
- Ölelj meglepetéseket. Ne engedje le őket, és ne csüggedjen. A váratlan történik. Használja ki ezt az új „meglepő” információt előnyére.
2. Használja az 5 „miért” elemet a problémák kiváltó okainak megismeréséhez.
A Sakichi Toyoda (a Toyota alapítója) által kidolgozott „Five Whys” módszertan „megy és néz” filozófiát alkalmaz. Ez a döntéshozatali folyamatot olyan megoldás keresésévé teszi, amely a valójában mélyreható megértésen alapul. Ez a módszer egyszerűen azt kérdezi, hogy 'miért?' ötször, lehetővé téve, hogy minden alkalommal mélyebbre ásson. A cél az, hogy elmélyüljön és megtalálja a kérdés lényegét.
Itt egy rövid példa:
Az a probléma, amelyet megpróbál megoldani, az, hogy az ügyfelek azt panaszolják, hogy amikor online vásárolt árut kapnak, az nem egyezik meg a megrendelt termékkel (helytelen termékeket, méreteket stb. Kapnak).
- Miért nem megfelelő termékeket kapnak az ügyfelek? Mivel a hajózási társaság raktára olyan termékeket szállított, amelyek eltérnek az ügyfelek megrendelésétől.
- Miért szállított a hajózási társaság raktára más termékeket, mint amit megrendeltek? Mivel az online megrendeléseket kitöltő személyzet behívta a megrendelést és telefonon átadta a raktárnak a szállítás gyorsítása érdekében. A folyamat során hibákat követtek el.
- Miért hívják fel az online megrendelések kitöltői a szokásos folyamat helyett? Mivel minden szállítási megrendeléshez tartozik egy bizonylat, amelyet a szállítási könyvtárnak alá kell írnia, mielőtt a rendszerbe kerül és elküldik a raktárba.
- Miért kell az egyes megrendelőlapokat a szállítmányozási igazgatónak aláírnia a szállítás előtt? Mivel a szállítási igazgató a heti vezérigazgatói jelentésekhez rögzíti az információkat a vállalat vezérigazgatójának.
- Miért kell a szállítási igazgatónak így rögzítenie az egyes megrendelések adatait? Mivel nem tudja, hogyan készítse el a jelentést a rendszer használatával, a rendeléskitöltők a megrendeléseket a raktárba küldik.
Ennek a folyamatnak a segítségével meg tudtuk találni a folyamat bontását a harmadik „miért” körül. 'Miért?' az utóbbi két alkalommal generáltuk a megoldást: képezzük meg a hajózási igazgatót, hogy a meglévő szoftver segítségével készítse el jelentéseit a vezérigazgató számára.
3. Minden problémát kísérletként kezeljen.
A tudományos módszer használata a problémák megoldására hatékony és eredményes mentális modell a problémák megoldására. A legtöbb ember véletlenszerűen közelíti meg a problémákat, és belemerül a problémák közepébe, és elborul, vagy elmulasztják a legfontosabb elemeket. A folyamat követése lehetővé teszi a szokás kialakítását. Ne feledje, hogy a kritikus gondolkodás olyan készség, amely gyakorlást és kitartást igényel. Kezdje a folyamat elején minden egyes alkalommal. Itt vannak a lépések:
- Határozza meg a problémát. Tegyen fel egy kérdést, hogy kiderüljön, mi az igazi kérdés.
- Végezzen háttérkutatást. Információgyűjtés.
- Készítsen hipotézist. Tegyen jóslatot az eddigi ismeretei alapján, ügyelve arra, hogy figyelembe vegye a megerősítés elfogultságát.
- Végezzen kísérleteket. Tesztelje hipotézisét. Szükség esetén alkalmazza az „öt miért” módszertant.
- Elemezze adatait és vonjon le következtetést. Elemezze a kísérletek eredményeit, és tegye őket próbára. Vannak más lehetséges megoldások? Ha igen, tesztelje őket.
- Közölje eredményeit. Mutassa be megoldását a kutatásával és a bizonyítékokkal együtt.
Mindig gondolja át és vizsgálja felül a folyamatait. Segít megtalálni a gondolkodásbeli hiányosságokat és az alkalmazkodást. A reflexió elősegíti az objektivitás fejlesztését.
Idővel, gyakorlással és szorgalommal e három lépés alkalmazásával a kritikus gondolkodás folyamata szokássá válik. Jobban képes lesz megjósolni az eredményeket, előre látni a buktatókat és elkerülni az elfogult gondolkodást.
